VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI   SZABÁLYZAT

A szervezet neve: CO-OP Star Zrt.

A szervezet székhelye: 5100 Jászberény Ady Endre u. 22. 

Cégjegyzékszám: 16-10-001694

Képviselő neve: Dr. Rédei István

Jelen Visszaélés-bejelentési Szabályzat (továbbiakban: szabályzat) kiadásának célja a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő  szabályokról  szóló 2023. évi XXV. törvényben (továbbiakban: Panasztörvény) foglaltaknak való megfelelés.

A szabályzat a CO-OP Star Zrt. által munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyekre, továbbá a bejelentés tételére jogosult egyéb személyekre terjed ki.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben európai uniós jogi aktusokkal kapcsolatosan jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

 

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony alatt értendő: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi,

 

Foglalkoztató alatt értendő: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat (a továbbiakban: Foglalkoztató vagy munkáltató),

 

Foglalkoztatott alatt értendő: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi (a továbbiakban: foglalkoztatott).

 

RÉSZLETSZABÁLYOK

• A belső visszaélés-bejelentési rendszer működése

 

Ezt jelentheti be

 

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben európai uniós jogi aktusok tekintetében jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni; különösen, amelyek a jelen szabályzat 1., illetve 2. sz. mellékleteiben felsorolt uniós jogi aktusokkal és területekkel kapcsolatosak. Egyéb bejelentéseket a vállalkozás a visszaélés-bejelentő rendszeren keresztül nem fogad.

 

Ők tehetnek bejelentést

 

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet

1. a foglalkoztató által foglalkoztatott,
2. az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt,
3. a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.

 

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet ezen felül

1. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
2. a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
   
3. a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
4. a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
5. a foglalkoztatóval az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
6. az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

Ekkor jogszerű a bejelentés

 

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

1. a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszereken keresztül, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,
2. a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a munkajogi vagy polgári jogi jogviszony létesítésére irányuló eljárást is – szerezte, és
3. a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

 

Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél teszi meg, és az együttes feltételek teljesülnek.

 

Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését nyilvánosságra hozza, és jogszerű bejelentésre előírt feltételek teljesülése mellett a következő feltételek valamelyike teljesül:

1. a bejelentő

1. aa) először belső visszaélés-bejelentési rendszert, ezt követően külső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, vagy
2. ab) közvetlenül külső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette,

és a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, illetve az eljárásra jogosult szerv az e törvényben meghatározott intézkedéseket határidőben nem tette meg,

1. a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn – vagy
2. a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a külső szerinti visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a bejelentéssel érintett körülmény sajátos jellegzetességei miatt fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy

1. ca) a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy cb) a bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem kerül sor.

 

Így tehető bejelentés

A belső visszaélés-bejelentési rendszert a vállalkozás szervezetén belül a HR vezető működteti. A bejelentő a HR vezető felé a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést személyesen lehet megtenni. (5100 Jászberény Ady Endre u. 22.)

 

Személyesen bejelentés esetén a szóbeli bejelentés – a személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatást követően – írásba foglalásra kerül és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára a felvett jegyzőkönyv másodpéldányban átadásra kerül. A szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyv készül. Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

 

Az írásbeli bejelentés megtehető postai úton (levelezési cím:5100 Jászberény, Ady E. u. 22.) vagy elektronikus úton (e- mail cím:bejelentes@coopstar.hu ). 

Fontos, hogy a bejelentéshez adja meg nevét, elérhetőségét, a vállalkozással fennálló kapcsolatát, illetve a jogsértés leírását.

 

Eljárási szabályok

A HR vezető minden egyes beérkezett bejelentésnek egyedi azonosító számot ad és a bejelentésekről elektronikus nyilvántartást vezet.

 

A postai úton érkezett dokumentumokat kulccsal zárt szekrényben köteles őrizni, amelyhez kizárólag a HR vezető jogosult hozzáférni. Az elektronikus úton érkező dokumentumok egy  külön  fájlmappában  kerülnek  tárolásra,  amelyekhez  hozzáférési  jogosultsággal  kizárólag  a HR vezető rendelkezik.

 

A vállalkozás az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást nyújt az eljárási és adatkezelési szabályokról.

 

A bejelentéseket a HR vezető vizsgálja ki, de amennyiben a bejelentés kivizsgálásához más terület is kapcsolódik, akkor az eljárásba, az adott eset kivizsgálásába az adott terület bevonásra kerül.

 

A belső  visszaélés-bejelentési rendszert úgy  kell kialakítani,  hogy  a  személyazonosságát  felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a vállalkozás más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

 

A bejelentésben érintett személyt, illetve azt, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezik, a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai kezelésére vonatkozó szabályokról, érintetti jogairól. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

 

A bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtheti, és azt bizonyítékokkal alátámaszthatja.

 

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

 

A HR vezető a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meg lehet hosszabbítani. A bejelentő ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatásra kerül. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

 

A HR vezető bejelentés kivizsgálása során kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében

szükség esetén a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

 

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg, a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

 

Azonosíthatatlan személy által tett bejelentés nem kerül kivizsgálásra.

 

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélés(ek) orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről. A HR vezető a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

 

1. A bejelentő személy védelmére vonatkozó rendelkezések

 

A jelen pontban leírt védelem kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha

1. a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ az 1. mellékletben, illetve a

2. mellékletben szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy

1. a bejelentő az a) pont szerinti körülmény fennállását alapos okkal feltételezi.

 

A Panasztörvény csak bizonyos típusú bejelentések esetére biztosítja bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket. A védelem így teljes körűen akkor illeti meg a bejelentőt, ha a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a fent meghatározott európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy a bejelentő ennek fennállását alapos okkal feltételezi.

 

A bejelentő védelmére vonatkozó rendelkezések irányadók a bejelentésre jogosultakon kívül arra a bejelentőre is, aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz jogszerű bejelentést és későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek.

 

A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül az is, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során, valamint a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit hátrányos intézkedés érhet.

Konkrét intézkedések

 

Hátrányos intézkedések

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,

1. amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
2. amelyet a jelen Szabályzatban meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

 

Hátrányos  intézkedésnek  minősül  a  bejelentő  számára  hátrányos  cselekmény  vagy  mulasztás, különösen

1. a  felfüggesztés,  a  csoportos  létszámcsökkentés,  a  felmondás  vagy  ezekkel  egyenértékű intézkedések,
2. a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
   
3. a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
4. a képzés megtagadása
5. a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
6. a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása
7. a       kényszerítés,       a       megfélemlítés,       a       zaklatás       vagy       a       kiközösítés,
8. a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
9. a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
10. egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
11. a károkozás, amely magában foglalja a személy jó hírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
12. az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
13. az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
14. az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
15. az engedély visszavonása.

 

A fenti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

 

Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Ebben az esetben a hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a jogalany a bejelentővel fennálló kapcsolatát, valamint a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – akkor az előző bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

 

Titoktartási kötelezettség alóli mentesülés

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos  okkal  feltételezte azt, hogy  a  bejelentés  szükséges volt  a  bejelentéssel  érintett körülmények feltárásához.

 

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében; kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

 

A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

 

A bejelentő a jelen pontban leírt mentesülésre valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

Jogi segítségnyújtás

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól segítség kérhető.

 

Jogról való lemondás tilalma

Hatósági vagy bírósági eljárás során a bejelentővédelmi jogokat korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra, szerződésre, szabályzatra jogszerűen hivatkozni nem lehet.

 

1. Pénzügyi szolgáltatások

Európai uniós jogi rendelkezések

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről
3. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
4. Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról
7. Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról
8. Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról
9. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír- finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról
10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről
11. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

1. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése

   1. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről
   2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

2. Közlekedésbiztonság

   1. Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről
   2. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/54/EU irányelve (2013. november 20.) a 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménynek való megfelelés és annak végrehajtása vonatkozásában a lobogó szerinti államokra háruló egyes kötelezettségekről